Rendészettudományi Olvasónapló

A tanulmány megjelent: Rendészet és emberi jogok, 2011/1 65-82.o.

Kádár András Kristóf tollából kiváló írást olvashatunk a Magyar Helsinki Bizottság által 2006-ban indított "próbaperről", amely a budapesti Kossuth tér 2006. október 23-i lezárásával kapcsolatos panasz eljárási története.

A cikk szakszerűen tartalmazza a vonatkozó jogszabályok értelmezését, egyben felettébb pontosan kirajzolja a független jogászi megközelítés és a rendőri szakmai megközelítés ebben az ügyben tetten érhető különbözőségét.

A két magánszemély a tér lezárására irányulóan benyújtott panaszát (2006. november 22.) a budapesti rendőrfőkapitány (2007. március 14.) elutasította. A panasz ellen fellebbezést nyújtottak be, amelynek nyomán az országos rendőrfőkapitány az elsőfokú határozatot megsemmisítette (2007. április 6.) és a BRFK-t új eljárásra utasította. A megismételt eljárásban a budapesti rendőrfőkapitány 2007. június 22-én hozott határozatot, majd az ezt támadó fellebbezést az országos rendőrfőkapitány 2007. július 14-én bírálta el. A rendőrségi panaszeljárásban hozott határozatra vonatkozóan, közigazgatási határozat lévén, a panaszosok bírósági felülvizsgálatot kértek a Fővárosi Bíróságtól, amely 2008. május 20-án hozta meg döntését és a keresetet elutasította. A döntéssel szemben a felperesek (eredeti panaszosok) felülvizsgálati kérelmet nyújtottak be a Legfelsőbb Bírósághoz. A 2009. szeptember 8-án meghozott ítéletében a Legfelsőbb Bíróság a kérelmet alaposnak találta és mind a Fővárosi Bíróság, mind pedig az országos rendőrfőkapitány döntését hatályon kívül helyezte és megismételt eljárást rendelt el (itt még csak a másodfokú rendőrségi határozat tekintetében).

A megismételt eljárásban az országos rendőrfőkapitány 2009. december 23-án hozta meg a (megismételt) másodfokú határozatát, amellyel szemben a Fővárosi Bírósághoz ismét keresetet nyújtottak be a panaszosok. A Fővárosi Bíróság pedig 2010. december 11-én az elsőfokú döntésre is kiterjedően hatályon kívül helyezte a z országos rendőrfőkapitány határozatát és új eljárásra kötelezte a rendőrséget.

Minden döntés ratio decidencije és érvelése elolvasható a cikkben, ehelyütt azt emelem ki, hogy a panaszosok kitartó jogkeresése következtében született öt rendőrkapitányi határozat és három bírósági döntés pontosan megmutatja a rendőri, rendészeti jog értelmezésével kapcsolatos bizonytalanságokat, amelyek azonban az alkalmazás során súlyos jogsértésekre (is) vezethetnek.

Az eljárás ismertetéséből megtudjuk azt is, hogy a rendőrségi határozatokban megjelent érvként a "rendőrszakmaiság" mint az egyetlen keret, amelyben a rendőrség tevékenységének indokoltsága megalapozható. Szó szerint: "Álláspontunk szerint a felperes olyan szakmai kérdéseket feszeget egy kordon felállításával, annak a védett intézménytől való elhelyezésével kapcsolatban, amelyek eldöntését a jogszabály a rendőrség hatáskörébe és nem az egyes állampolgárok szubjektív megítélésére bízza. Különös tekintettel arra, hogy a biztonsági zónák kialakítása terén szakértelemmel kizárólag az elrendelő hatóság bír." (2009. december 23-i határozat országos rendőrfőkapitány) A rendőrség tehát az intézkedésével kapcsolatos tartalmi kontroll lehetőségét (arányosság vizsgálata) eleve elutasítja arra hivatkozva, hogy ennek megítélése kizárólag belső szakmai kérdés.

Véleményem szerint alapvető jelentőséggel bír annak megismerése, hogy ezt az érvet valamely intézkedéssel szembeni jogszerűségi kifogás ellenében kívánja a rendőrség érvényesíteni. A Fővárosi Bíróság elutasította ezt az érvet és a rendőrségi intézkedések arányossága körében - helyesen - az érdemi vizsgálatot is lefolytatta volna, ha megfelelő bizonyítékok rendelkezésre állnak. Mivel a rendőrség nem tudta igazolni, hogy a kiterjesztett kordon fenntartása megfelelt volna az arányosság követelményének, a Fővárosi Bíróság hatályon kívül helyezte a kérdéses határozatot.

A kérdéses ügyben a rendőrszakmai szempontokat tehát nem is definiálta a rendőrség, azok homályban maradtak végig. Így azonban nem lehet a szakmaisággal visszaélni az arányosság ellenében - nyilván más lenne az arányossági vizsgálat eredménye, ha a rendőrség megfelelő adatokkal támasztja alá intézkedésének okát.