Ezt a cikket a rendészettudomány pécsi, már hagyományosnak mondható konferencia-sorozatának 2009-es kötetében találtam. (Verhóczki János: Magyar rendőr külföldön, külföldi rendőr Magyarországon. In: A rendészet kultúrája - kulturált rendészet (szerk.: Hautzinger Zoltán). 2009. 349-365.o.
A tanulmányt jónak találtam és abból a szempontból is örültem neki, mert jogászi szemmel is szakszerű. Helyenként sajnos szűkszavúbb, mint várnánk, éppen a jogász számára érdekesnek ígérkező pontokon (pl. az alkalmazandó jog kérdése) de ez nem von le semmit az értékéből.
Kimondja, hogy az európai integrációban "olyan megoldások szükségesek a határokon áthúzódó közrendvédelmi és bűnüldözési problémák megoldására, amelyek a szigorúan államterülethez kapcsolódó tevékenységet rugalmasabbá teszik." Ezt fontosnak tartom kiemelni, mert a rugalmasság általában nem az az erény, amit a (legtágabb értelemben vett) büntető igazságszolgáltatáson számon szoktunk kérni. A kérdés az lett és még mindig nyitott, hogy egyáltalán lehet-e rugalmasan rendőri tevékenységet végezni.
A konkrét cikkben pedig az is kérdés marad, hogy a szerző mit ért rugalmasabbé tett rendőri tevékenység alatt.
A szerző osztályozta a más állam területén végrehajtott rendőri intézkedés jogalapjait, és a külföldi szolgálatteljesítés esetköreit. Ez lényeges és megítélésem szerint helytálló is, így érdemes itt is megemlíteni. (351.o.)
1. Határforgalmi egyezmények alapján
a) szomszédos állam területén levő határátkelőhelyen történő határforgalom ellenőrzés, b) menet közbeni határellenőrzés (vasúti, vízi közlekedésben)
2. Határon átnyúló bűnügyi együttműködésről szóló szerződések alapján
a) közös járőrszolgálat a belső határok térségében, b) határon átnyúló megfigyelés, c) határon átnyúló (forró nyomos) üldözés, d) együttműködés közös kapcsolattartási helyeken, e) ellenőrzött szállítás, f) közös bűnfelderítő csoport létrehozatala
3. 863/2007/EK rendelet (külső határok ellenőrzése) alapján
4. Prümi egyezmény alapján
a) intézkedések közvetlen veszély esetére, b) okmánytanácsadók alkalmazása, c) hazatelepítés, egyéb közös műveletek.
5. Rendőri szervek megállapodása alapján
Tetszett ez az osztályozás, adekvátnak tekinthető a téma szempontjából. Kevésnek éreztem azonban gyakorlatra való hivatkozást és végképp hiányoltam a "rugalmas rendőri tevékenység" folytatásából eredő problémák felvetését, esetleg megoldási javaslatait. Ezek nélkül ugyanis az a kép alakul ki az olvasóban, hogy nincsenek gyakorlati, vagy éppen elvi problémák a fejlődés ezen útján - ami pedig bizonyosan nincs így.
Keresem azon bírósági ügyeket, amelyekben külföldi szolgálatteljesítés miatti sérelem (más testi épsége, vagyon, egyéb érdek) merült fel, akár az alkalmazandó jogot, akár az adott vita tárgyát érintően. Egy adott büntetőeljárásban (amelyben esetleg éppen a külföldi szolgálatot teljesíti a hivatalos személy) ezek legfeljebb a nyomozó hatóság intézkedése elleni panasz képét öltik, így aligha jutnak el a bíróságra, ezért a külföldi szolgálatteljesítés bűncselekményben való megjelenése vagy a más személynek okozott kár miatti bírósági eljárásoknak lehet itt jelentősége.
Amúgy pedig -
az idei egyik konferenciaszereplésem pontosan erre a témára fókuszált: Transnational inquiries and the protection of fundamental rights in Criminal Proceedings (Szirakúza, 2011). Megvizsgáltam például azt, amit a szerző csak részben említ, ti. azt, hogy egészen pontosan milyen szabályok is szólnak a különböző bűnügyi együttműködési szerződésekben például a fegyverhasználatra.
Érdekes módon van különbség. A jogász számára igen jelentősnek tűnnek ezek, a cikk szerzője hasonlónak tekinti a szerződések tartalmát. Mindenesetre az biztos, hogy ezt
tovább kell vizsgálni, úgyhogy így is teszek.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.