Rendészettudományi Olvasónapló

A 2011 nyári, pécsi rendészettudományi konferencia kötetében megjelent egy írás Zsigovits Lászlótól "A rendészeti kutatások tudományos hátterének alakulása az új Nemzeti Közszolgálati Egyetem létrejöttével" címmel. (Lásd Bibliotéka)

A tanulmány rendkívül széles horizonton tárgyalja a tudományos kutatásokra gyakorolt lehetséges hatását az új egyetemnek, így felsorolja és elemzi a különböző oktatási és hallgatói szolgáltatások hatását a rendészeti kutatásokra: " A rendvédelmi kutatásokhoz tehát egy oktatási intézményben fognak azok a tudományos potenciálok és szervezeti keretek (tanszék, kar, doktori iskola, Tudományszervező Központ, infrastruktúra - tanterem, laboratórium, kísérleti eszköz, informatika -, szakkollégium, ITDK, OTDK, tehetséggondozás, pályakövetés, együttműködési kapcsolatrendszerek, pályázati és publikálási lehetőségek, Erasmus) rendelkezésre állni, amelyek alapján képezik a belügyi igényeknek megfelelő magas szintű tudományos munka végzésének.

Úgy tűnik, mintha a tudományos kutatás is az "egyablakos" integrációtól indulna be igazán. Hát általában nem ettől, hanem a kiváló emberfők munkája nyomán, de ha véletlenül ezek hiányoznak nagy tömegben, az "egy oktatási intézmény" sem fog tudományt termelni. 

Amikor azonban elmerült a barabási hálózatelmélet ismertetésében (212-215.p.), akkor azért kétségeim támadtak, hogy vajon miről is szól a tanulmány, főleg, hogy forrásai a nol.hu és az index.hu. E forrásokat persze én is szoktam olvasni és fel is használom, de általában kerülöm az ilyeneket tudományos közleményeimben. 

Mindenesetre a lényeget én is észleltem, s ez az egyik oka a jelen rövid blogbejegyzésnek. Azt írja a bevezetőben a szerző a Közszolgálati Egyetem létrehozásáról, hogy 

"nem titkolt célja az integrációt végrehajtóknak, hogy olyan oktatási intézményt szeretnének kialakítani, amelyben a magas színvonalú tudás-átadás mellett komoly hangsúlyt fektetnek a rend és fegyelem talajára épülő hivatástudat, becsületesség kialakításának is, amelynek építőelemeit a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem habitusára lehet alapozni."

Mélységesen aggasztó megközelítés ez, talán nem is kell részletezni, hogy miért. A renddel és a fegyelemmel persze általában nincs gond, sőt, jó az, ha van, de az a rend és az a fegyelem, amit a katonai habitust jellemzi, kifejezetten nemkívánatos a közszolgálatban - és itt a közszolgálat alatt annak azon döntő részét értem, ami nem fegyveres közszolgálat. Én nem akarok olyan okmányirodai ügyintézőt, akinek katonai habitusa van, amellett, hogy becsületes és hivatástudattal is bír - jó, elismerem, ma is vannak ilyenek, s ezt elviseljük vagy bepanaszoljuk, de ha még papírjuk is lesz róla, hogy így kell viselkedni, akkor csak a tűrés és az engedelmesség marad. Persze lehet, hogy félreértem, és éppen az lesz a filozófia, hogy "az ügyfél a parancsnok"...

És itt a másik ok, ami nemhogy mélységesen, de egészen dermesztően aggasztó: "bármelyik közszolgálati területet, a közigazgatást, a rendvédelmet, a honvédelmet vizsgáljuk, ott harc folyik. A harc nemcsak fegyveres küzdelem, a harc békés eszközökkel is történhet, például harc a korrupció ellen, harc az állampolgárok számára nyújtott szolgáltatások minőségének javításáért, harc a közbiztonság megteremtéséért, harc a közlekedési morál javításáért." (210.p.) A szerző e tételéből a tágan vett hadtudomány létjogosultságát és alkalmazását vezeti le és síkra száll amellett, hogy a fegyver nélküli harc megvívásának elméletét kövessük a közszolgálatra való felkészítés során. 

Nem tudom, miért kell harcnak tekinteni (hadtudományi értelemben) például a szolgáltatások minőségének javítására tett erőfeszítéseket... Harc? Kivel is? Magunkkal? Elődeinkkel? Az ügyfelekkel? A vezetőkkel?

Persze lehet, hogy én a harc hétköznapi fogalmából indulok ki és ezzel szemben létezik tudományos fogalom is, ami más, mint ez és nincs benne az ellenérdekű felek (akár ellenségek) állandónak tekinthető hátrány okozására irányuló törekvése...

Ha így is van, ez nem olvasható ki a tanulmányból, így viszont csak azt kívánhatom, hogy a hadtudományi harc csakis valamely főkollégium vagy fakultáció keretében jelenjen meg, de az egyetemi oktatásra vonatkozó stratégiai döntésekben semmiképp.