E-RendON

Az Olvasónapló egy kísérlet, amellyel tudományos közlemények feldolgozását kívánom elvégezni. A rendészettudomány tárgykörében született (1990-t követő) európai és nemzetközi szakirodalmi termést helyeztem célkeresztbe, mivel ez a tudományterület Magyarországon gyerekcipőben jár. [A hazai szakirodalmi eredményekről sem fogok hallgatni.] Célom ezzel a modern Olvasónaplóval a dokumentáció, illetve esetleges érdeklődők megnyerése a rendészettudománynak. A tudományos gondolatcsere sem lenne idegen számomra. (Dr. Karsai Krisztina, Szeged)

2011.04.01. 18:49 KarsaiK

Mi is a rendészettudomány?

A Magyar Rendészettudományi Társaság önmeghatározása alapján:

A „rendészet” szó idegen nyelvekre alig fordítható, azonban pl. a német szóhasználat: „rendőr-tudomány” (Polizeiwissenschaft), a hazai szakmai körök részéről, a „rendőr” szó más jellegű és tartalmú használata és történetisége miatt ellenérzést váltott ki, ezért megőriztük a „rendészet” szó használatát, annak ismételt hangsúlyozásával, hogy ezt a kifejezést a legszélesebb körű kiterjesztéssel, a közrenddel és közbiztonsággal kapcsolatos állami, önkormányzati, társadalmi, vállalkozói és állampolgári tevékenységek célirányos - szándékok, tevékenységek és magatartások - összességét kifejező fogalomként értelmezzük, amikor rendészettudományról beszélünk. Természetesen ez az értelmezés nem zárja ki, sőt kívánatosnak tartja, hogy magát a rendészet szót, a mindenkori jelzős szerkezetében, az éppen tárgyalt fogalmi hierarchiához igazodó tartalommal használhassuk.
Az elnevezés tehát elsősorban konvencionális kérdés mindaddig, amíg széleskörű tudományos közmegegyezés nem születik az egzakt, modern tartalmát illetően.

Közmegegyezés még nincs, így minden kutató, aki a rendészettudomány vonzáskörébe kerül, előbb vagy utóbb megpróbálkozik saját fogalom magalkotásával (vagy a fogalmi meghatározás lehetetlenségének kimutatásával). Addig azonban, amíg erre sor nem kerül, a kutatók azzal erősítik a tudományos diskurzust, hogy a mások által meghatározott fogalmakról véleményt nyilvánítanak.

Az önálló tudományos diszciplínát saját fogalomrendszere, önálló tárgya és módszertana (a világot vizsgáló módszere) választja el a többi önálló tudománytól. Abban mindenki egyetért, hogy - ha létezik önálló rendészettudomány - annak tárgya a rendőrség. Így aztán a

- rendőrségi tevékenység kezdetei és történelmi fejlődése

- rendőrségi funkciók elkülönülése a katonai (uralkodói) hatalomtól

- rendőrségi funkciók vizsgálata

- rendőrség és a politika viszonya

- rendőrség és az állampolgár viszonya

- rendőrségi szervezeti modellek (és a funkciók modellfüggőségének kérdése)

- rendészeti tevékenység (amelyet nem csak a rendőrség végez, végezhet)

- rendőrség belső viszonyai: menedzsment, szervezeti viselkedés, gazdálkodás, hatékonyság

- rendőrség munkájában megjelenő technikai kihívások vizsgálata

mind olyan témák, amelyekben a rendészettudomány felismerni véli önmagát.

Az is egyértelmű, hogy a rendészettudomány - bár tárgya a multifaktoros rendőrség - csakis akkor érdemli ki a tudomány elnevezést, ha független a rendőrségtől. Emiatt a rendőrségi szakma saját rendészettudományos potenciálját és esetleges eredményeit ehelyütt prima facie némi fenntartással kezelem. Olvasmányaim alapján természetesen kész vagyok véleményemet megváltoztatni.

 

További irányadó fogalmak - ez folyamatosan bővül...

Jaschke és társai (2009) 30.o. Bibliotéka

A rendészettudomány a rendőrségnek mint intézménynek és a rendészeti tevékenységnek mind folyamatnak a tudományos tanulmányozása. Alkalmazott diszciplínaként a rendészeti tevékenység területén egyesíti más kapcsolódó diszciplínák módszereit és témáit, ideértve a rendőrség tevékenységét, és azokat a külső befolyásoló tényezőket, amelyek kihatnak a közrendre és a rendőri tevékenységre. A rendészettudomány arra tesz kísérletet, hogy ismereteket szerezzen a rendőri munka realitásáról és az arra vonatkozó tényeket magyarázza. Saját jogon nem tudomány, hanem egyesíti a társ-diszciplínákból ismert módszereket: integráló diszciplína.

Porada és társai (2006) 17-18.o. Bibliotéka

A rendészettudomány a védelem tudományok (security sciences) része, mivel a rendőrség is olyan intézmény, ami a belső biztonság megteremtését és fenntartását szolgálja. Éppilyen maga az igazságszolgáltatás is, de a tűzoltóság vagy a polgári védelem is.

Finszter Géza (2003) 10., 22.o. Bibliotéka

ennek helytállóságát egyébként tagadja, s a következő fogalmat kínálja: "a rendészet tana azoknak a tudományos módszerekkel feltárt fogalmaknak és törvényszerűségeknek a rendszerbe foglalt összessége, amelyek alkalmasak a rendészet működésének, szervezetének és jogi szabályozásának leírására."

Szabó András (2004) [A rendészettudomány meghatározása és értelmezése. Rendvédelmi Füzetek, 2004/2 8-11.o.]

A rendőrtudományok függő viszonyban álló, praktikus, gyakorlati célzatú tudományok, amelyek a rendőri eljárást eredményessé és hatékonnyá teszik.

Katona Géza (2004) [A rendészet fogalma és tagozódása. Rendvédelmi Füzetek, 2004/2 12-18.o.]

A rendészettudomány interdiszciplináris képződmény, amelyet a tudományfejlődés ellentétesen ható tényezői, a tudományspecializáció és a tudományintegráció hozott létre, s aminek tárgya a rendészet. Ez különböző tényezők harmonikus együttesét követeli meg: a szervezet, a személyi állomány és a rendészeti tevékenység módszerei.

Bodonyi Ilona (2008) 39-40.o. Bibliotéka

A rendészettudomány tárgya azon ismeretek összessége, amelyekre a rendőri vezetőknek szükségük van feladatuk ellátásához. ... A rendészettudomány azzal foglalkozik, hogy milyen és milyennek kell lennie a rendőrségnek. A rendőrséggel mint funkcióval, mint intézménnyel és mint tevékenységgel is foglalkozik. Célja a rendészet mint jelenség és kérdésfelvetés szisztematikus tanulmányozása.

Olyan tudományterület, mely a rendőrséget mint intézményt - amilyen, amilyen lehet és amilyennek lennie kell, és amilyen nem szabad, hogy legyen - tudományos módszerekkel elméletileg (police theory), szisztematikusan és empirikusan (police research) azzal a céllal kutatja, hogy a rendőri szervezetet és a jogalkalmazást, ugyanúgy, mint a rendőri tevékenységet feltárja, és reformok segítségével javítsa, és a rendőri stratégiákat - a tervezésen keresztül - a társadalmi változásokhoz igazítsa. ... A rendészet tana azoknak a tudományos módszerekkel feltárt fogalmaknak és törvényszerűségeknek a rendszerbe foglalt összessége, amelyek alkalmasak a rendészet működésének, szervezetének és jogi szabályozásának leírására (43.o.).

1 komment


A bejegyzés trackback címe:

https://rendeszettudomany.blog.hu/api/trackback/id/tr32791795

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

KarsaiK 2011.06.25. 20:25:08

Tegnapelőtt igen tanulságos konferencián („RENDÉSZETI KUTATÁSOK – A RENDVÉDELEM FEJLESZTÉSE”) vettem részt. Ott megemlítették, hogy ebből a bejegyzésből hiányzik Korinek László egyik fontos műve, méghozzá a Magyar Tudományban megjelent "A bűnügyi tudományok helyzete" című írás. (2007/12 1570.p.). Valóban, ezt eddig nem írtam be, bár a cikket olvastam. Korinek rendkívül szűkszavú a rendészettudomány fogalmával kapcsolatosan ebben a cikkben, s ezért nem tartottam szükségesnek meg csak megemlíteni sem. Hát most akkor megteszem.
Korinek a következőt mondja 2007-ben:
"A bűnügyi tudományok és közigazgatás-tudomány közös határterülete a több mint száz éves múlttal rendelkező, de most újra felfedezett rendészettudomány. A második világháború utáni politikai túlhatalom elsorvasztotta az Európával szinkron közjogi hagyományokat, és például rendőrségi törvény csak a rendszerváltás után születhetett. Tudományos igényű munkák csak a 20. század legvégén kezdtek születni, melyek kísérletet tettek a politikai és a szakmai irányítási formák kidolgozására, a rendőrségi erőszak-monopólium működtetésére, vagy a titkosszolgálati módszerek hatáskörének kijelölésére. Az, hogy az MTA IX. Osztály keretében befogadja a Rendészettudományi Bizottságot reményt ad arra, hogy az Akadémia tekintélye lökést ad ennek a nagy hagyományokkal rendelkező tudományterület újbóli felvirágzásához."

Mint látszik, ebben tulajdonképpen Korinek megadja a tudományági besorolását, valamint tárgyának három fő aspektusát is meghatározza - ez a rövid fejtegetés azonban inkább csak a többi bűnügyi tudománytól való lehatárolást szolgálja, semmint valódi kísérletet a rendészettudomány fogalmának meghatározására.
süti beállítások módosítása