A Magyar Rendészettudományi Társaság önmeghatározása alapján:
Közmegegyezés még nincs, így minden kutató, aki a rendészettudomány vonzáskörébe kerül, előbb vagy utóbb megpróbálkozik saját fogalom magalkotásával (vagy a fogalmi meghatározás lehetetlenségének kimutatásával). Addig azonban, amíg erre sor nem kerül, a kutatók azzal erősítik a tudományos diskurzust, hogy a mások által meghatározott fogalmakról véleményt nyilvánítanak.
Az önálló tudományos diszciplínát saját fogalomrendszere, önálló tárgya és módszertana (a világot vizsgáló módszere) választja el a többi önálló tudománytól. Abban mindenki egyetért, hogy - ha létezik önálló rendészettudomány - annak tárgya a rendőrség. Így aztán a
- rendőrségi tevékenység kezdetei és történelmi fejlődése
- rendőrségi funkciók elkülönülése a katonai (uralkodói) hatalomtól
- rendőrségi funkciók vizsgálata
- rendőrség és a politika viszonya
- rendőrség és az állampolgár viszonya
- rendőrségi szervezeti modellek (és a funkciók modellfüggőségének kérdése)
- rendészeti tevékenység (amelyet nem csak a rendőrség végez, végezhet)
- rendőrség belső viszonyai: menedzsment, szervezeti viselkedés, gazdálkodás, hatékonyság
- rendőrség munkájában megjelenő technikai kihívások vizsgálata
mind olyan témák, amelyekben a rendészettudomány felismerni véli önmagát.
Az is egyértelmű, hogy a rendészettudomány - bár tárgya a multifaktoros rendőrség - csakis akkor érdemli ki a tudomány elnevezést, ha független a rendőrségtől. Emiatt a rendőrségi szakma saját rendészettudományos potenciálját és esetleges eredményeit ehelyütt prima facie némi fenntartással kezelem. Olvasmányaim alapján természetesen kész vagyok véleményemet megváltoztatni.
További irányadó fogalmak - ez folyamatosan bővül...
Jaschke és társai (2009) 30.o. Bibliotéka
A rendészettudomány a rendőrségnek mint intézménynek és a rendészeti tevékenységnek mind folyamatnak a tudományos tanulmányozása. Alkalmazott diszciplínaként a rendészeti tevékenység területén egyesíti más kapcsolódó diszciplínák módszereit és témáit, ideértve a rendőrség tevékenységét, és azokat a külső befolyásoló tényezőket, amelyek kihatnak a közrendre és a rendőri tevékenységre. A rendészettudomány arra tesz kísérletet, hogy ismereteket szerezzen a rendőri munka realitásáról és az arra vonatkozó tényeket magyarázza. Saját jogon nem tudomány, hanem egyesíti a társ-diszciplínákból ismert módszereket: integráló diszciplína.
Porada és társai (2006) 17-18.o. Bibliotéka
A rendészettudomány a védelem tudományok (security sciences) része, mivel a rendőrség is olyan intézmény, ami a belső biztonság megteremtését és fenntartását szolgálja. Éppilyen maga az igazságszolgáltatás is, de a tűzoltóság vagy a polgári védelem is.
Finszter Géza (2003) 10., 22.o. Bibliotéka
ennek helytállóságát egyébként tagadja, s a következő fogalmat kínálja: "a rendészet tana azoknak a tudományos módszerekkel feltárt fogalmaknak és törvényszerűségeknek a rendszerbe foglalt összessége, amelyek alkalmasak a rendészet működésének, szervezetének és jogi szabályozásának leírására."
Szabó András (2004) [A rendészettudomány meghatározása és értelmezése. Rendvédelmi Füzetek, 2004/2 8-11.o.]
A rendőrtudományok függő viszonyban álló, praktikus, gyakorlati célzatú tudományok, amelyek a rendőri eljárást eredményessé és hatékonnyá teszik.
Katona Géza (2004) [A rendészet fogalma és tagozódása. Rendvédelmi Füzetek, 2004/2 12-18.o.]
A rendészettudomány interdiszciplináris képződmény, amelyet a tudományfejlődés ellentétesen ható tényezői, a tudományspecializáció és a tudományintegráció hozott létre, s aminek tárgya a rendészet. Ez különböző tényezők harmonikus együttesét követeli meg: a szervezet, a személyi állomány és a rendészeti tevékenység módszerei.
Bodonyi Ilona (2008) 39-40.o. Bibliotéka
A rendészettudomány tárgya azon ismeretek összessége, amelyekre a rendőri vezetőknek szükségük van feladatuk ellátásához. ... A rendészettudomány azzal foglalkozik, hogy milyen és milyennek kell lennie a rendőrségnek. A rendőrséggel mint funkcióval, mint intézménnyel és mint tevékenységgel is foglalkozik. Célja a rendészet mint jelenség és kérdésfelvetés szisztematikus tanulmányozása.
Olyan tudományterület, mely a rendőrséget mint intézményt - amilyen, amilyen lehet és amilyennek lennie kell, és amilyen nem szabad, hogy legyen - tudományos módszerekkel elméletileg (police theory), szisztematikusan és empirikusan (police research) azzal a céllal kutatja, hogy a rendőri szervezetet és a jogalkalmazást, ugyanúgy, mint a rendőri tevékenységet feltárja, és reformok segítségével javítsa, és a rendőri stratégiákat - a tervezésen keresztül - a társadalmi változásokhoz igazítsa. ... A rendészet tana azoknak a tudományos módszerekkel feltárt fogalmaknak és törvényszerűségeknek a rendszerbe foglalt összessége, amelyek alkalmasak a rendészet működésének, szervezetének és jogi szabályozásának leírására (43.o.).
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
KarsaiK 2011.06.25. 20:25:08
Korinek a következőt mondja 2007-ben:
"A bűnügyi tudományok és közigazgatás-tudomány közös határterülete a több mint száz éves múlttal rendelkező, de most újra felfedezett rendészettudomány. A második világháború utáni politikai túlhatalom elsorvasztotta az Európával szinkron közjogi hagyományokat, és például rendőrségi törvény csak a rendszerváltás után születhetett. Tudományos igényű munkák csak a 20. század legvégén kezdtek születni, melyek kísérletet tettek a politikai és a szakmai irányítási formák kidolgozására, a rendőrségi erőszak-monopólium működtetésére, vagy a titkosszolgálati módszerek hatáskörének kijelölésére. Az, hogy az MTA IX. Osztály keretében befogadja a Rendészettudományi Bizottságot reményt ad arra, hogy az Akadémia tekintélye lökést ad ennek a nagy hagyományokkal rendelkező tudományterület újbóli felvirágzásához."
Mint látszik, ebben tulajdonképpen Korinek megadja a tudományági besorolását, valamint tárgyának három fő aspektusát is meghatározza - ez a rövid fejtegetés azonban inkább csak a többi bűnügyi tudománytól való lehatárolást szolgálja, semmint valódi kísérletet a rendészettudomány fogalmának meghatározására.