E-RendON

Az Olvasónapló egy kísérlet, amellyel tudományos közlemények feldolgozását kívánom elvégezni. A rendészettudomány tárgykörében született (1990-t követő) európai és nemzetközi szakirodalmi termést helyeztem célkeresztbe, mivel ez a tudományterület Magyarországon gyerekcipőben jár. [A hazai szakirodalmi eredményekről sem fogok hallgatni.] Célom ezzel a modern Olvasónaplóval a dokumentáció, illetve esetleges érdeklődők megnyerése a rendészettudománynak. A tudományos gondolatcsere sem lenne idegen számomra. (Dr. Karsai Krisztina, Szeged)

2011.04.09. 22:23 KarsaiK

Kutatás-módszertan (Bodonyi Ilona)

Nagy kincsre leltem a Rendőrtiszti Főiskola könyvtárában, méghozzá a rendészettudomány kutatás módszertanát leíró műre (Bibliotéka). 

Legalábbis azt hittem, amíg el nem olvastam.
Aztán be kellett látnom: az elvárásaim miatt csalódtam, azt hittem, olyan művet fogok olvasni, amellyel a rendészettudomány jövőjét valahogy máshogy meg lehet alapozni. Nos, nem lehet, azaz a rendészettudománynak is pontosan ugyanolyan módszerei vannak, mint minden más társadalomtudománynak.

Könnyen lehet, hogy a rendészettudomány újszerűsége már másokban is hasonló várakozást keltett, s emiatt tartotta fontosnak a szerző összefoglalni úgy általában a társadalomtudományi kutatások módszertanának alaptételeit (például Earl Babbie, Hársing László, Karl Popper, Max Weber stb.). Ennek ellenére nehezen érthető, hogy ilyen ígéretes címmel miért csak 50 példányban adták ki, főiskolai jegyzetként.

 

 

Szólj hozzá!


2011.04.07. 20:27 KarsaiK

Európai rendőrségi együttműködés 1.

Az Európai Unió államainak rendőrségei az uniós integráció keretében egymással fokozott mértékben működnek együtt. A kérdés az, hogy a rendőrségek együttműködése tekinthető-e integrációnak. Finszter (2008, Bibliotéka) szerint e kérdéskörben meg lehet különbözteti szervezeti és működési integrációt. A szervezeti integráció a szervezetek fúziója lenne, ami azt is magában foglalja, hogy az egyre bonyolultabbá váló feladatokat egyre egyszerűbb (értsd egységes) szervezettel kell/lehet megoldani. A szervezeti integráció közös (uniós) feladatokat és szabályozást is követel. (147.o.) A működési integráció ezzel szemben az Európai Unió "egységes közbiztonsági térségében" megvalósuló együttműködés, amelyre szükség van számos rendőrségi feladat megfelelő végrehajtása érdekében s amelyet a koordináció uniós szintje jellemez (Europol, Eurojust).

Fontos aspektusra hívja fel még Finszter a figyelmet, méghozzá a szellemi integrációra, ami - jelen témakörben - azt jelenti, hogy a büntető hatalom jogi kultúrában való megjelenése, az alkotmányosság bűnüldözésben való érvényesülése nem csak a jogszabályok, hanem a megfelelő szervezeti struktúra és szakmai kultúra függvénye is, így egy modernizált rendészet alkalmas lehet arra, hogy részt vegyen az európaiság szellemi integrációjában. (155-156.o.)

Szólj hozzá!


2011.04.05. 22:06 KarsaiK

Rendészet és a jogász

Finszter Géza (A rendészet elmélete, 24.o., lásd Bibliotéka) fontos küldetést teljesít, amikor megpróbálja megfogalmazni, hogy mi lehet a jogászi attitűd ("állam- és jogtudományi megközelítés") a rendészettel kapcsolatosan. Teszi ezt azért, mert az újonnan kialakuló rendészettudománynak - amíg nincs önálló rendészettudományi szocializációs modell - a kutatóit más tudományos területekről kell elhódítania, így szükségszerű, hogy a korábban más tudományos területet művelő kutató a rendészettudomány műveléséhez magával hozza eredeti kutatási profilja szerinti gondolkodásmódját és módszereit. Ezért vélem úgy (még mindig), hogy rendőrszakma tudományos kibontakozása a formálódó rendészettudomány bizonyos területein lehet csak "hangadó", a tudomány elméleti alapvetéseire, esetleges alapkutatásaira nézve máshonnan kell várnunk a kutatókat.

A tételes (normatív) jogtudományok művelésével a rendvédelem elvi megalapozása csak korlátozottan érhető el, így Finszter, mivel a jog a formákat kínálja, de keveset mond arról a gyakorlatról, ami az adott jogintézmény tényleges feladata. A rendészet joga tehát "mindazoknak a jogi normáknak a foglalata, amelyek meghatározzák a rendészeti intézkedést követelő, lehetővé tevő vagy megengedő tényállásokat és előírják a hatósági beavatkozás formáját is." (25.o.) A rendészettudomány felé közelítő jogász feladata tehát a rendészeti jog alkotmányos, nemzetközi (európai) követelményekkel való összhangjának, a más jogági szabályokkal való kapcsolatának és a belső jogi koherencia vizsgálata, ami módszereit és célkitűzéseit tekintve nem különbözhet a más jogági vizsgálatoktól. Ez nem rontja le a rendészettudomány önállóságát (vagy önállóságra törekvését), mivel - úgy tűnik - azt az egyéb társadalmi alrendszerektől elkülöníthető "rendőrség" (tevékenység, szervezet) már önmagában megteremti.

Számomra különösen izgalmas kérdés a rendőrségi tevékenység - esetleges - civil érintettjei számára biztosított jogvédelem terjedelme és megjelenési formája. A jogvédelmet elsősorban az biztosítja, ha az adott intézkedési forma eljárási szabályai pontosan meghatározzák, hogy hogyan kell eljárni - elvárható ugyanis, hogy a jogszabályalkotó a normákat a megfelelő emberi jogi, alkotmányos és más alapelvi szabályozással összhangban hozzák meg. Ennek megfelelően adott az érintett számára a panasz, a közigazgatási intézkedés bíróság előtti megtámadása, illetve kártérítési igény érvényesítésének jogi kerete. Biztosítja továbbá a védelmet a büntetőjog annyiban, hogy bűncselekmény elkövetése esetén a rendőrség tagjai is - mindenki máshoz hasonlóan vagy még szigorúbban - felelnek cselekményeikért. Az emberi jogok védelme Európában az Emberi Jogok Európai Bíróságának tevékenysége által kifejezetten megerősödött, az egyéni sérelmek orvoslása körében is, így a jogvédelem ezen a síkon is biztosított: az EJEBhez lehet fordulni rendőrségi intézkedés miatt elszenvedett sérelem miatt is. A rendőrségi tevékenység lényegében minden olyan alapjogot vagy szabadságot érinthet, ráadásul korlátozó módon, amelyet az Emberi Jogok Európai Egyezménye (vagy annak kiegészítő jegyzőkönyvei) tartalmaz.

Szólj hozzá!


2011.04.02. 17:30 KarsaiK

Bibliotéka - alfabetikus "katalógus"

Bodonyi Ilona

A rendészettudomány kutatás-módszertana Rendőrtiszti Főiskola, Budapest, 2008 1-72
Clark, Mark
The importance of a new philosophy to the post modern policing environment 
Policing: an International Journal of Police Strategires & Managements 2006/4 642-653
Finszter Géza A rendészet elmélete KJK-Kerszöv, Budapest, 2003 1-262
Finszter Géza A nemzetközi rendőrségi együttműködés kútfői az Európai Unióban Rendvédelmi Füzetek 2008/1 147-156
Finszter Géza Az alkotmányozás és a rendészeti jog sarkalatos törvényei In: Gaál Gyula - Hautzinger Zoltán (szerk.): Tanulmányok a "Rendészeti kutatások - a rendvédelem fejlesztése" című tudományos konferenciáról. Pécsi határőr közlemények, XII. Pécs, 2011. 7-27
Hautzinger Zoltán A katonai büntetőjog rendszertana AndAnn, Pécs, 2010 1-224
Jaschke, Hans Gerd - Björgö, Tore - Romero, Francisco del Barrio - Kwanten, Cees - Mawby, Robin - Pagon, Milan
Police Sciences Perspectives: Towards a European Approach Verlag für Polizeiwissenschaft, 2009 1-280
Kádár András Kristóf
Lassú víz kordont bont Rendészet és emberi jogok, 2011/1
65-82
Kántás Péter A rendészet fogalmához Új Rendészeti Tanulmányok, 1997/1  
Korinek László A bűnügyi tudományok helyzete Magyar Tudomány 2007/12 1570-
Kovács Judit  A Független Rendészeti Panasztestület által folytatott panaszeljárás és a büntetőeljárás metszéspontjai in: Sapienti sat…” Ünnepi kötet Dr. Cséka Ervin professzor 90. születésnapjára (szerk.: Juhász Zsuzsanna, Nagy Ferenc, Fantoly Zsanett). Acta Jur. et Pol. Tomus LXXIV. Szeged, 2012. 275-285
Kőhalmi László Pártok, kormányok és rendészeti stratégiák In: Gaál Gyula - Hautzinger Zoltán (szerk.):Tanulmányok a "Rendészeti kutatások - a rendvédelem fejlesztése" című tudományos konferenciáról. Pécsi határőr közlemények, XII. Pécs, 2011. 51-67
Krémer Ferenc Rossz döntések kora. Rendészetpolitikai tévelygések a rendszerváltás első húsz évében Napvilág, Budapest, 2010. 1-198
David Mazeika - Brad Bartholomew - Michael Distler - Kyle Thomas - Sarah Greenman - Stephanie Pratt Trends in police research: a cross-sectional analysis of the 2000-2007 literature Police Practice and Research Vol. 11 (2010) 6  520-547
Nagy Judit Magyarország részvétele a nemzetközi (elsősorban uniós) igazságügyi és rendőri együttműködés vérkeringésében Rendészeti Szemle, 2010/1-2 32-47
Nagy Judit Az uniós rendőri és igazságügyi együttműködés a XXI. században a Hága-Stockholm-Lisszabon tengely mentén Belügyi Szemle, 2011/5 5-30
O' Malley, Pat / Hutchinson, Steven
Converging Corporatization? Police Management, Police Unionism, and the Transfer of Business Principles
Police Practice and Research 2007/2 159-174
Pallo József Gondolatok a rendészet fogalmi és alkalmazási kérdéseiről Börtönügyi Szemle, 2007/2 33-40
 Porada,Viktor - Erneker, Jaroslav - Holcr, Kveton – Holomek, Jaroslav

Theoretical Foundations of Police Sciences
 In: Fehérváry, János - Hanak, Gerhard - Hofinger, Veronika - Stummvoll, Günter (szerk.) Theory and Practice of Police Research in Europe Cepol Series 1., 2006  17-31
 Sung, Hung-En  Police effectiveness and democracy: shape and direction of the relationship Policing: An International Journal of Police Strategies & Managements 2006/2  347-367
 Szikinger István  A rendészeti eljárásról  Rendészet és emberi jogok 2011/2  29-35
Zsigovits László A rendészeti kutatások tudományos hátterének alakulása az új Nemzeti Közszolgálati Egyetem létrejöttével In: Gaál Gyula - Hautzinger Zoltán (szerk.):Tanulmányok a "Rendészeti kutatások - a rendvédelem fejlesztése" című tudományos konferenciáról. Pécsi határőr közlemények, XII. Pécs, 2011.  205-221

 

Szólj hozzá!


2011.04.02. 14:12 KarsaiK

Lassú víz kordont bont - egy próbaper tanulságai (Kádár András Kristóf)

A tanulmány megjelent: Rendészet és emberi jogok, 2011/1 65-82.o.

Kádár András Kristóf tollából kiváló írást olvashatunk a Magyar Helsinki Bizottság által 2006-ban indított "próbaperről", amely a budapesti Kossuth tér 2006. október 23-i lezárásával kapcsolatos panasz eljárási története.

A cikk szakszerűen tartalmazza a vonatkozó jogszabályok értelmezését, egyben felettébb pontosan kirajzolja a független jogászi megközelítés és a rendőri szakmai megközelítés ebben az ügyben tetten érhető különbözőségét.

A két magánszemély a tér lezárására irányulóan benyújtott panaszát (2006. november 22.) a budapesti rendőrfőkapitány (2007. március 14.) elutasította. A panasz ellen fellebbezést nyújtottak be, amelynek nyomán az országos rendőrfőkapitány az elsőfokú határozatot megsemmisítette (2007. április 6.) és a BRFK-t új eljárásra utasította. A megismételt eljárásban a budapesti rendőrfőkapitány 2007. június 22-én hozott határozatot, majd az ezt támadó fellebbezést az országos rendőrfőkapitány 2007. július 14-én bírálta el. A rendőrségi panaszeljárásban hozott határozatra vonatkozóan, közigazgatási határozat lévén, a panaszosok bírósági felülvizsgálatot kértek a Fővárosi Bíróságtól, amely 2008. május 20-án hozta meg döntését és a keresetet elutasította. A döntéssel szemben a felperesek (eredeti panaszosok) felülvizsgálati kérelmet nyújtottak be a Legfelsőbb Bírósághoz. A 2009. szeptember 8-án meghozott ítéletében a Legfelsőbb Bíróság a kérelmet alaposnak találta és mind a Fővárosi Bíróság, mind pedig az országos rendőrfőkapitány döntését hatályon kívül helyezte és megismételt eljárást rendelt el (itt még csak a másodfokú rendőrségi határozat tekintetében).

A megismételt eljárásban az országos rendőrfőkapitány 2009. december 23-án hozta meg a (megismételt) másodfokú határozatát, amellyel szemben a Fővárosi Bírósághoz ismét keresetet nyújtottak be a panaszosok. A Fővárosi Bíróság pedig 2010. december 11-én az elsőfokú döntésre is kiterjedően hatályon kívül helyezte a z országos rendőrfőkapitány határozatát és új eljárásra kötelezte a rendőrséget.

Minden döntés ratio decidencije és érvelése elolvasható a cikkben, ehelyütt azt emelem ki, hogy a panaszosok kitartó jogkeresése következtében született öt rendőrkapitányi határozat és három bírósági döntés pontosan megmutatja a rendőri, rendészeti jog értelmezésével kapcsolatos bizonytalanságokat, amelyek azonban az alkalmazás során súlyos jogsértésekre (is) vezethetnek.

Az eljárás ismertetéséből megtudjuk azt is, hogy a rendőrségi határozatokban megjelent érvként a "rendőrszakmaiság" mint az egyetlen keret, amelyben a rendőrség tevékenységének indokoltsága megalapozható. Szó szerint: "Álláspontunk szerint a felperes olyan szakmai kérdéseket feszeget egy kordon felállításával, annak a védett intézménytől való elhelyezésével kapcsolatban, amelyek eldöntését a jogszabály a rendőrség hatáskörébe és nem az egyes állampolgárok szubjektív megítélésére bízza. Különös tekintettel arra, hogy a biztonsági zónák kialakítása terén szakértelemmel kizárólag az elrendelő hatóság bír." (2009. december 23-i határozat országos rendőrfőkapitány) A rendőrség tehát az intézkedésével kapcsolatos tartalmi kontroll lehetőségét (arányosság vizsgálata) eleve elutasítja arra hivatkozva, hogy ennek megítélése kizárólag belső szakmai kérdés.

Véleményem szerint alapvető jelentőséggel bír annak megismerése, hogy ezt az érvet valamely intézkedéssel szembeni jogszerűségi kifogás ellenében kívánja a rendőrség érvényesíteni. A Fővárosi Bíróság elutasította ezt az érvet és a rendőrségi intézkedések arányossága körében - helyesen - az érdemi vizsgálatot is lefolytatta volna, ha megfelelő bizonyítékok rendelkezésre állnak. Mivel a rendőrség nem tudta igazolni, hogy a kiterjesztett kordon fenntartása megfelelt volna az arányosság követelményének, a Fővárosi Bíróság hatályon kívül helyezte a kérdéses határozatot.

A kérdéses ügyben a rendőrszakmai szempontokat tehát nem is definiálta a rendőrség, azok homályban maradtak végig. Így azonban nem lehet a szakmaisággal visszaélni az arányosság ellenében - nyilván más lenne az arányossági vizsgálat eredménye, ha a rendőrség megfelelő adatokkal támasztja alá intézkedésének okát.

Szólj hozzá!


2011.04.02. 13:15 KarsaiK

Új folyóirat a porondon - Rendészet és emberi jogok

A Független Rendészeti Panasztestület 2011-ben új szakmai folyóiratot indított, amelynek missziója, hogy műhelye legyen az emberi jogok és a rendészeti tevékenység érzékeny és konfliktusokkal teli kapcsolatrendszere feltárásának és e kapcsolatrendszer minél zavartalanabb fejlesztésének. Az elmúlt évtized, de különösen 2006 nyarát követő időszak soha nem látott problémákat vetett fel a rendőrség és a jogkereső közönség viszonyrendszerében. (...) A figyelemfelhívás mellett a tudomány eszközeivel kívánjuk elősegíteni az Európában még mindig ritkának számító rendészeti tevékenységre vonatkozó intézményesített civil kontroll rendszerének továbbfejlesztését. (Eddig a szerkesztőbizottság ész FRP elnökének, Juhász Istvánnak a szavai)

Mindenképpen üdvözlendő e folyóirat indítása, egy jogállamban alapvető jelentőségű ez a témakör, s különösen fontosnak tartom, hogy a FRP tevékenységéről tudományos formában is - végre - tudomást szerezhet a szakmai közönség. A misszió meghatározásában szereplő figyelemfelhívási cél kicsit meglepő, mivel - a fenti kontextus értelmében - arra a tudomány eszközei (gondolom szakcikkek) mellett fog sor kerülni, azt sugallván, hogy a folyóirat nem fog tartózkodni nem tudományos, de annál inkább figyelemfelhívó tartalmaktól sem. Őszintén remélem, hogy ez nem így lesz.

Ugyanakkor a civil kontroll működőképes modellje nemzetközi érdeklődésre is számot tarthat, ezért a reménykedésem két további iránya az, hogy egyfelől lesznek idegen-nyelvű írások is a folyóiratban, másrészről pedig az, hogy ezeket internetes keresztül is elérhesse a külföldi szakmai közönség.

A következőkben R/EJ rövidítéssel fogok e folyóiratra hivatkozni. Az első szám (egyetlen igazán kiváló) írását Kádár András Kristóf jegyzi.

Szólj hozzá!


2011.04.01. 19:03 KarsaiK

Rendészettudomány - Egy európai megközelítés 1.

A teljes mű innen letölthető (PGEAPS), egyébként pedig megjelent a Bramshill kiadó gondozásában papíron is, 2007-ben, majd a kibővített változás 2009-ben a Verlag für Polizeiwissenschaft gondozásában. 

Az Európai Rendőrakadémia (European Police College) megbízásából egy kutatócsoport feltérképezte a rendészettudomány európai helyzetét: e kutatási program eredményeként olyan state of art munka született, amely alapjaiban határozhatja meg a rendészettudomány fejlődésének jövőjét - legalább középtávon is.

A kutatócsoport tagjai: Hans Gerd Jaschke, Tore Björgö, Francisco del Barrio Romero, Cees Kwanten, Robin Mawby és Milan Pagon.

Az európai rendészeti kutatások két sínen futnak Európában a 70-es évek óta: egyfelől a tudományos kutatók problémaazonosítása révén indulnak (academic research), másrészről pedig a rendőrségi (esetleg kormányzati) kezdeményezéssel jelennek meg (technocratic research).

Szólj hozzá!


2011.04.01. 18:49 KarsaiK

Mi is a rendészettudomány?

A Magyar Rendészettudományi Társaság önmeghatározása alapján:

A „rendészet” szó idegen nyelvekre alig fordítható, azonban pl. a német szóhasználat: „rendőr-tudomány” (Polizeiwissenschaft), a hazai szakmai körök részéről, a „rendőr” szó más jellegű és tartalmú használata és történetisége miatt ellenérzést váltott ki, ezért megőriztük a „rendészet” szó használatát, annak ismételt hangsúlyozásával, hogy ezt a kifejezést a legszélesebb körű kiterjesztéssel, a közrenddel és közbiztonsággal kapcsolatos állami, önkormányzati, társadalmi, vállalkozói és állampolgári tevékenységek célirányos - szándékok, tevékenységek és magatartások - összességét kifejező fogalomként értelmezzük, amikor rendészettudományról beszélünk. Természetesen ez az értelmezés nem zárja ki, sőt kívánatosnak tartja, hogy magát a rendészet szót, a mindenkori jelzős szerkezetében, az éppen tárgyalt fogalmi hierarchiához igazodó tartalommal használhassuk.
Az elnevezés tehát elsősorban konvencionális kérdés mindaddig, amíg széleskörű tudományos közmegegyezés nem születik az egzakt, modern tartalmát illetően.

Közmegegyezés még nincs, így minden kutató, aki a rendészettudomány vonzáskörébe kerül, előbb vagy utóbb megpróbálkozik saját fogalom magalkotásával (vagy a fogalmi meghatározás lehetetlenségének kimutatásával). Addig azonban, amíg erre sor nem kerül, a kutatók azzal erősítik a tudományos diskurzust, hogy a mások által meghatározott fogalmakról véleményt nyilvánítanak.

Az önálló tudományos diszciplínát saját fogalomrendszere, önálló tárgya és módszertana (a világot vizsgáló módszere) választja el a többi önálló tudománytól. Abban mindenki egyetért, hogy - ha létezik önálló rendészettudomány - annak tárgya a rendőrség. Így aztán a

- rendőrségi tevékenység kezdetei és történelmi fejlődése

- rendőrségi funkciók elkülönülése a katonai (uralkodói) hatalomtól

- rendőrségi funkciók vizsgálata

- rendőrség és a politika viszonya

- rendőrség és az állampolgár viszonya

- rendőrségi szervezeti modellek (és a funkciók modellfüggőségének kérdése)

- rendészeti tevékenység (amelyet nem csak a rendőrség végez, végezhet)

- rendőrség belső viszonyai: menedzsment, szervezeti viselkedés, gazdálkodás, hatékonyság

- rendőrség munkájában megjelenő technikai kihívások vizsgálata

mind olyan témák, amelyekben a rendészettudomány felismerni véli önmagát.

Az is egyértelmű, hogy a rendészettudomány - bár tárgya a multifaktoros rendőrség - csakis akkor érdemli ki a tudomány elnevezést, ha független a rendőrségtől. Emiatt a rendőrségi szakma saját rendészettudományos potenciálját és esetleges eredményeit ehelyütt prima facie némi fenntartással kezelem. Olvasmányaim alapján természetesen kész vagyok véleményemet megváltoztatni.

 

További irányadó fogalmak - ez folyamatosan bővül...

Jaschke és társai (2009) 30.o. Bibliotéka

A rendészettudomány a rendőrségnek mint intézménynek és a rendészeti tevékenységnek mind folyamatnak a tudományos tanulmányozása. Alkalmazott diszciplínaként a rendészeti tevékenység területén egyesíti más kapcsolódó diszciplínák módszereit és témáit, ideértve a rendőrség tevékenységét, és azokat a külső befolyásoló tényezőket, amelyek kihatnak a közrendre és a rendőri tevékenységre. A rendészettudomány arra tesz kísérletet, hogy ismereteket szerezzen a rendőri munka realitásáról és az arra vonatkozó tényeket magyarázza. Saját jogon nem tudomány, hanem egyesíti a társ-diszciplínákból ismert módszereket: integráló diszciplína.

Porada és társai (2006) 17-18.o. Bibliotéka

A rendészettudomány a védelem tudományok (security sciences) része, mivel a rendőrség is olyan intézmény, ami a belső biztonság megteremtését és fenntartását szolgálja. Éppilyen maga az igazságszolgáltatás is, de a tűzoltóság vagy a polgári védelem is.

Finszter Géza (2003) 10., 22.o. Bibliotéka

ennek helytállóságát egyébként tagadja, s a következő fogalmat kínálja: "a rendészet tana azoknak a tudományos módszerekkel feltárt fogalmaknak és törvényszerűségeknek a rendszerbe foglalt összessége, amelyek alkalmasak a rendészet működésének, szervezetének és jogi szabályozásának leírására."

Szabó András (2004) [A rendészettudomány meghatározása és értelmezése. Rendvédelmi Füzetek, 2004/2 8-11.o.]

A rendőrtudományok függő viszonyban álló, praktikus, gyakorlati célzatú tudományok, amelyek a rendőri eljárást eredményessé és hatékonnyá teszik.

Katona Géza (2004) [A rendészet fogalma és tagozódása. Rendvédelmi Füzetek, 2004/2 12-18.o.]

A rendészettudomány interdiszciplináris képződmény, amelyet a tudományfejlődés ellentétesen ható tényezői, a tudományspecializáció és a tudományintegráció hozott létre, s aminek tárgya a rendészet. Ez különböző tényezők harmonikus együttesét követeli meg: a szervezet, a személyi állomány és a rendészeti tevékenység módszerei.

Bodonyi Ilona (2008) 39-40.o. Bibliotéka

A rendészettudomány tárgya azon ismeretek összessége, amelyekre a rendőri vezetőknek szükségük van feladatuk ellátásához. ... A rendészettudomány azzal foglalkozik, hogy milyen és milyennek kell lennie a rendőrségnek. A rendőrséggel mint funkcióval, mint intézménnyel és mint tevékenységgel is foglalkozik. Célja a rendészet mint jelenség és kérdésfelvetés szisztematikus tanulmányozása.

Olyan tudományterület, mely a rendőrséget mint intézményt - amilyen, amilyen lehet és amilyennek lennie kell, és amilyen nem szabad, hogy legyen - tudományos módszerekkel elméletileg (police theory), szisztematikusan és empirikusan (police research) azzal a céllal kutatja, hogy a rendőri szervezetet és a jogalkalmazást, ugyanúgy, mint a rendőri tevékenységet feltárja, és reformok segítségével javítsa, és a rendőri stratégiákat - a tervezésen keresztül - a társadalmi változásokhoz igazítsa. ... A rendészet tana azoknak a tudományos módszerekkel feltárt fogalmaknak és törvényszerűségeknek a rendszerbe foglalt összessége, amelyek alkalmasak a rendészet működésének, szervezetének és jogi szabályozásának leírására (43.o.).

1 komment


2011.03.19. 18:03 KarsaiK

Olvasónapló megnyitása

Az Olvasónapló tudományos célja az irányadó (és hozzáférhető) európai és nemzetközi  rendészettudományi szakirodalmi termés átvizsgálása és bizonyos szempontú értékelése annak érdekében, hogy képet lehessen kapni ezen tudomány állapotáról. Hazánkban ugyan csupán a rendszerváltozást követő időszakban kezdett el formálódni ez a tudományos diszciplína, s követői jelenleg is küzdenek az elismertetéséért, Európában és az USA-ban jelentőségéhez és fontosságához nem fér kétség.

[Korinek László írja:"A bűnügyi tudományok és közigazgatás-tudomány közös határterülete a több mint száz éves múlttal rendelkező, de most újra felfedezett rendészettudomány. A második világháború utáni politikai túlhatalom elsorvasztotta az Európával szinkron közjogi hagyományokat, és például rendőrségi törvény csak a rendszerváltás után születhetett. Tudományos igényű munkák csak a 20. század legvégén kezdtek születni, melyek kísérletet tettek a politikai és a szakmai irányítási formák kidolgozására, a rendőrségi erőszak-monopólium működtetésére, vagy a titkosszolgálati módszerek hatáskörének kijelölésére. Az, hogy az MTA IX. Osztály keretében befogadja a Rendészettudományi Bizottságot reményt ad arra, hogy az Akadémia tekintélye lökést ad ennek a nagy hagyományokkal rendelkező tudományterület újbóli felvirágzásához."]

Az Olvasónaplóba hazai szerzők munkái is bekerülnek, különösen azok, amelyek a rendészettudomány megszületésének legfontosabb tényezőiként (bizonyítékaként?) minősíthetők. A hazai rendészettudomány szakirodalmi megszületésének tetten érése azt jelenti, hogy sikerül olyan tanulmányokat beazonosítani, amelyek elválnak a jogtudományi, kriminalisztikai, kriminológiai (stb.) tanulmányoktól a rendészettudományi szemlélet követése miatt.

Meglátjuk, sikerül-e.

 

Szólj hozzá!


süti beállítások módosítása